…éljen a székhelyszolgáltatás!

A csődtörvényt, a gazdasági társaságokról szóló törvényt és a cégtörvényt módosító tavaly év végén megjelent törvény március elsejétől megszünteti az ügyvédi székhelyszolgáltatás lehetőségét.

Ezzel visszaállt az a néhány évvel ezelőtti állapot, hogy nincs semmi ami szabályozza és korlátozza a székhelyszolgáltatást.

Az a cég, amelyik március 1-től székhelyszolgáltatási szerződést olyan céggel lehet kötni, ami a székhely törvényi feltételeit tudja biztosítani.

• biztosítja a cég részére érkező levelek átvételét és kézbesítését;
• cégtáblát helyez el a törvényi előírásoknak megfelelő módon;
• szükség és igény szerint önálló tárgyalót tud biztosítani;

Lehetőségként adódik, hogy a cég a központi ügyintézési helynek más címet jelöljön meg. A központi ügyintézés helyénél viszont nem olyan szigorú a törvény, mint a székhely igénybevételénél. Székhelyszolgáltatás esetén az ügyvédnek úgynevezett „Székhelyhasználati hozzájárulás”-t kell benyújtani a cégbíróság felé. Az ügyvéd felelőssége, hogy leellenőrizze, hogy a székhelyszolgáltatás nyújtójának van-e jogosultsága arra, hogy a székhelyet kiadja. Ha az ingatlan a székhelyszolgáltató nevén van, akkor ezzel nincs különösebb gond, de amennyiben más a tulajdonos és más a székhelyszolgáltató, akkor azt megfelelő módon igazolni kell. (Tulajdoni lap) Ugyanez a központi ügyintézés helyénél Ennek a szabályozásnak az a hibája, hogy így akár egy fiktív központi ügyintézési helyet is be lehet jelenteni. A hatóság ezt nem tudja kiszűrni. A székhelyszolgáltatásnál ilyenre nincs lehetőség.A központi ügyintézési helyet a cégbíróság tartja nyilván. Ha nem valós adatot jelent be a tulajdonos, akkor azzal a közhiteles adatok meghamistíását követi el. Célszerű tehát valós helyszínt megjelölni. A központi ügyintézés helye akár más megyében, más NAV fennhatóság alatt is lehet. Ez újabb kiskaput nyit: kevésbé valószínű, hogy a hatóság mindkét helyszínt ellenőrizze, ha azok eltérő illetékesség alatt vannak.

Ha a központi ügyintézés helye nem a székhelyen van, eddigi tapasztalatom alapján az adóhatóság továbbra is a székhelyen kezdi meg az ellenőrzést.

A másik nehézséget az is jelentheti a hatóságoknak, ha az iratőrzési cím nem egyezik meg sem a székhellyel, sem a központi ügyintézés helyével. És teljesen életszerű ez az eset: miért ne lehetnének a cégiratok a könyvelőnél, a központi ügyintézés helye egy másik településen, vagy akár másik régióban.

Az újabb átgondolatlan törvénymódosítás helyett jobb lenne, ha végre egy megfelelő törvényi szabályozást hozott volna létre a törvényhozás. Ez most nem sikerült.