Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért kell megadni külön iratőrzési címet a székhelyhez?
Ennek egyszerű magyarázata van. Amikor a NAv kijön a székhelyre ellenőrizni akkor jogában áll betekinteni a cég valamennyi iratába. Beleértve a könyvelésbe is. Kérheti a székhelyen levő számlákat, bérnyilvántartásokat, szigorú számadású iratokat. Ha a székhely az iratőrzési cím is akkor ennek nincs semmi akadálya. A székhelyszolgáltató köteles átadni valamennyi iratot a hatóság képviselőinek. De ennél sokkal jobb, ha nem a székhely van megjelölve iratőrzési címnek, mert akkor az iratokat a székhelyszolgáltatónak nem kell átadnia a NAv szakembereinek.
Mikor szabályos az iratőrzési cím bejelentése?
A székhely szerződésben iratőrzési címet lehet – és célszerű is – kikötni. De önmagában ez nem elegendő, ha a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég nem jelenti be ezt az ügyfélkapun keresztül elektronikus nyomtatványon, akkor olyan mintha nem lenne bejelentve. Ha a hatóság nem találja a céges iratokat, akkor jogában áll a forgalmat becsléses módszerrel megállapítani. Mondani sem kell, hogy ez a legrosszabb, ami egy cég életében történhet.
Kiskapuk természetesen mindig vannak. Ha az iratőrzési címként nem magyarországi cím van megjelölve, akkor a NAV nem tudja egyszerűen lefoglalni az iratokat. Ilyen esetben megteheti, és meg is teszi, hogy az iratokat bekéreti a hivatalba. Ennek a NAV részéről is megvan az előnye: külföldön nem folytathat ellenőrzést és nem foglalhat le iratokat. Az ügyfél részéről pedig az az előnye, hogy a vizsgálat megkezdéséig van idő az iratok összerendezésére, megfelelő felkészítésre a vizsgálat megkezdéséhez.
Kattintson a zászlóra!
