Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért kell megadni külön iratőrzési címet a székhelyhez?
Ennek egyszerű magyarázata van. Amikor a NAv kijön a székhelyre ellenőrizni akkor jogában áll betekinteni a cég valamennyi iratába. Beleértve a könyvelésbe is. Kérheti a székhelyen levő számlákat, bérnyilvántartásokat, szigorú számadású iratokat. Ha a székhely az iratőrzési cím is akkor ennek nincs semmi akadálya. A székhelyszolgáltató köteles átadni valamennyi iratot a hatóság képviselőinek. De ennél sokkal jobb, ha nem a székhely van megjelölve iratőrzési címnek, mert akkor az iratokat a székhelyszolgáltatónak nem kell átadnia a NAv szakembereinek.

Mikor szabályos az iratőrzési cím bejelentése?
A székhely szerződésben iratőrzési címet lehet – és célszerű is – kikötni. De önmagában ez nem elegendő, ha a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég nem jelenti be ezt az ügyfélkapun keresztül elektronikus nyomtatványon, akkor olyan mintha nem lenne bejelentve. Ha a hatóság nem találja a céges iratokat, akkor jogában áll a forgalmat becsléses módszerrel megállapítani. Mondani sem kell, hogy ez a legrosszabb, ami egy cég életében történhet.

Kiskapuk természetesen mindig vannak. Ha az iratőrzési címként nem magyarországi cím van megjelölve, akkor a NAV nem tudja egyszerűen lefoglalni az iratokat. Ilyen esetben megteheti, és meg is teszi, hogy az iratokat bekéreti a hivatalba. Ennek a NAV részéről is megvan az előnye: külföldön nem folytathat ellenőrzést és nem foglalhat le iratokat. Az ügyfél részéről pedig az az előnye, hogy a vizsgálat megkezdéséig van idő az iratok összerendezésére, megfelelő felkészítésre a vizsgálat megkezdéséhez.

Hívjon most!
Útvonal

Honlapunk cookie-kat használ. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close