Az itt elemzett irányelv elsősorban az ÁFA, pontosabban a Hozzáadott Érték Adójával (HÉA) kapcsolatosan hozták. A székhelyszolgáltatással kapcsolatban csak olyan szűk körben hoz változást, amikor egy székhely bérlő Magyarországról más Uniós államban levő vevőnek számláz, vagy attól számlát fogad be.
Nézzük először is a 282/2011/EU Héa irányelv a cég székhelyére vonatkozó szövegét fontosabb bekezdések szerint…
Miért?
(14) Az adóztatandó ügyletek teljesítési helyének megállapítására vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműsíteni kell az olyan fogalmakat, mint gazdasági tevékenység székhelye, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely. A Bíróság ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve, a lehető legegyértelműbb és legobjektívebb kritériumok alkalmazásával elő kell segíteni e fogalmak gyakorlati alkalmazását.
… majd értelmezzük!
Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak a gazdasági tevékenység székhelye, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely fogalmát szabályoznia kell. Látni kell, hogy ez a szabályozás elsősorban a különböző tagállamokban tevékenységet folytató gazdasági társaságok és vállalkozások egymás közötti gazdasági tevékenység szabályozása céljából jött létre, de nagyban segíti a belföldi székhely szolgáltatók tevékenységének egyszerűsítését, egyértelműbbé tételét is.
A 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkének alkalmazásában „az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye” a vállalkozás központi ügyvezetésének helye.
A hely meghatározásához figyelembe kell venni a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelyét, és a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét.
Amennyiben ezek a kritériumok nem teszik lehetővé a gazdasági tevékenység székhelyének bizonyossággal történő meghatározását, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődleges kritériumként figyelembe venni.
Mit is jelent mindez?
Érdekes probléma az, amikor egy egyszemélyes vállalkozásnak a tulajdonos az ügyvezetője. Hol is hozza a döntést? Ha cinikus akarok lenni, akkor a fejében és ez akár egy autó is lehet, ami az autópályán halad. Ha precízebb akarok lenni, akkor a döntés helye az, ahol ez papírra kerül. Olyan székhelyszolgáltatót válasszon, ahol a cégek száma és a rendelkezésre álló tárgyaló(k) száma megfelelő feltételeket biztosít-e ahhoz, hogy valamennyi cég élhessen azzal a lehetőséggel, hogy döntéseit a székhelyen hozza meg és rögzíti a határozatok könyvébe.
Feketén- fehéren irányelvként meghatározásra került:
Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként.
A székhelynek rendelkeznie kell megfelelő tárgyalóval és infrastruktúrával ahhoz, hogy valamennyi cég igénybe tudja venni a döntéshozatalhoz a székhelyet. Ez különösen a mérleg időszakban fontos kérdés. A cég mérlegét ugyanis el kell fogadnia a vállalkozás legfelsőbb szervének. Ha a székhelyszolgáltató ehhez nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, akkor a szolgáltatás teljesítése akadályokba ütközhet.
Tudjuk garantálni, hogy az Ön cégének a döntéshozatalhoz megfelelő infrastruktúrát biztosítunk!
Mikortól hatályos?
A rendelet előírásai minden parlamenti jóváhagyás nélkül alkalmazandó Magyarországon.
Lehet-e máshol a székhely, mint ahová a cégbíróságon bejegyezték?
Igen! Sőt Áfa szempontjából egyáltalán nem mindegy!
„Amennyiben valamely társaság külföldi bejegyzésű társaságnak nyújt, vagy ilyentől vesz igénybe szolgáltatást, akkor azt is vizsgálnia kell, hogy a másik félnek hol van a Rendelet szerinti gazdasági tevékenysége székhelye…” A számlázás, könyvelés, postázás és követelések beszedése nem jelent a teljesítéshez használt személyi vagy tárgyi erőforrásnak. Hiába van a székhely bejegyezve az adott országban, nem ez lesz az áfa megállapításának alapja. Ha itt a vállalkozó hibázik, akkor mind a számla kibocsátója, mind a befogadója hibát követhet el. Tudniillik, amennyiben a szolgáltató és az azt igénybe vevő vállalkozás azonos országban van, akkor Áfát kell felszámítani a számla kibocsátásakor, ha más Uniós országban van, akkor az áfa megállapítása a fordított adózás szerint történik.
De van egy nagyon egyszerű szabály. MIndegy, hogy a társaság székhelye külföldön, vagy belföldön, esetleg Unión kívül van, ha ennek a vállalkozásnak gazdasági tevékenységének székhelye, telephelye belföldön van, akkor a belföldön általa nyújtott szolgáltatásokat akkor is helyi áfa felszámításával kell számláznia, ha a társaság egyébként rendelkezik külföldi áfa telephellyel. Ebben az esetben ugyanis nem kell vizsgálni, hogy a székhely a teljesítésben részt vesz-e. Hogy áfa nélkül, vagy áfával kell számlázni azt vizsgálni kell tehát. Ezt ne egy felesleges tehernek tekintse a vállalkozó, hanem olyan gazdasági érdeknek, ami esetleges bírságolást előzhet meg. Célszerű a nemzetközi partnereknek egymással úgy szerződni, hogy mindkét fél egyértelmű nyilatkozatot tesz arról, hogy áfa szempontjából belföldinek számít-e?
De térjünk vissza ismételten a rendelet értelmezése után a székhely, illetve a székhelyszolgáltatás értelmezésére:
Olyan székhely szolgáltatót kell választani, amelyik biztosítani tudja a tárgyaló használatot és ezt alkalmanként igénybe is kell venni.
Kattintson a zászlóra!
